Melyek a szervetlen műtrágyák példái?

Függetlenül attól, hogy a kertben növényeket takarmányozni szeretne, vagy beltéri tartályokban szeretné őket termeszteni, valamilyen műtrágya lesz szükség. Fontos azonban megérteni, hogy nem minden műtrágya azonos.

A műtrágyát kétféle kategóriába sorolhatjuk: szerves és szervetlen műtrágyák. Minden műtrágyatípusnak vannak előnyei és hátrányai, és az egyik jobban megfelel az Ön igényeinek, mint a másik, de a szervetlen műtrágyák példáinak megértése segíthet a növények megfelelő megválasztásában.

A különféle műtrágyatípusok azonosítása érdekében fontos, hogy általános képet alkotjunk a szerves és a szervetlen fajták közötti különbségekről. Szerves műtrágya bármi, ami természetes növényi vagy állati eredetű, mint a komposztált élelmiszer maradék vagy csontliszt.

A szerves trágya növényekből származó tápanyagokat tartalmaz, de kevesebb mennyiségben, mint a szervetlen műtrágyák, ami hosszabb ideig lassabb felszabadulást eredményez. Egyesek a biogazdag fajtákat részesítik előnyben azzal a képességgel, hogy javítsák a talaj minőségét azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy a víz könnyen mozogjon rajta.

A szervetlen műtrágyák vagy szervetlen trágya többnyire származik ásványi lerakódások, amelyeket ezután előállítanak szintetikus vegyületekké. A szervetlen trágya típusai a kálium-nitrát és az ammónium-nitrát. Szervetlen műtrágya vásárlásakor, amely legfeljebb hardverben vagy gyepben és kertben található centrumokban, az egyes tápanyagok százalékát nitrogén, foszfor és kálium. Ha egy zacskó szervetlen műtrágya 10-30-10 értékű, az azt jelenti, hogy 10% nitrogénből, 30% foszforból és 10% káliumból áll.

Az élet legtöbb dolgához hasonlóan a szervetlen műtrágya pozitív és negatív tulajdonságokkal is rendelkezik. Annak eldöntése, hogy szükség van-e szervetlen vagy szerves műtrágyára, valószínűleg a terméstől függ a talaj minősége és az, amit megpróbálsz megnövelni.

Egy szervetlen műtrágya alkalmazásának egy pluszja, hogy csak a hiányzó tápanyagokat adhatja növényeinek anélkül, hogy túladagolná azokat másoknak, amelyekre esetleg nincs szükségük. Például, ha a talaj káliumhiányos, találhat olyan szervetlen műtrágyát növények táplálására, amely magasabb a káliumszintben.

A szervetlen műtrágyák a megfelelő aggodalmakkal is járhatnak. Mivel a szervetlen műtrágya nem természetes, tartalmaz további anyagokat, amelyek idővel felhalmozódhatnak és károsíthatják a talajt, mint például a túl sok só. A szervetlen műtrágyával táplált növények túlmelegedése szintén póréhoz vezethet, amelynek következtében az alapvető tápanyagokat, például a nitrogént, le kell mosni, mielőtt a növényeknek lehetősége lenne felszívni azt.

Ha bizonyos növényeket, nevezetesen élelmiszernövényeket szeretne gazdálkodni, el kell döntenie, hogy bio- vagy szervetlen gazdálkodási módszerekkel akarja-e ezt megtenni. Ez határozza meg, hogy milyen típusú műtrágya táplálja a növényeit.

A biogazdálkodás géntechnológiával módosított vetőmagok, szintetikus peszticidek vagy szervetlen műtrágyák nélkül termesztett növényekre vonatkozik. A szerves gyakorlat fenntartása állítólag javítja a talaj minőségét és javítja a helyi ökoszisztémákat a jobb vízminőség és a biológiai sokféleségű környezet fenntartása révén.

A szervetlen gazdálkodási módszerekre vonatkoznak azok, amelyek nemorganikus permetet vagy műtrágyát használnak a növények védelmére és takarmányozására. A legtöbb nagy gazdaság szervetlen gazdálkodási gyakorlatokat alkalmaz különféle szervetlen gazdálkodáshoz viszonylag olcsó és hatékony növénytermesztési módszereihez.

A szervetlen gazdálkodás a kémiai műtrágyán alapszik, amelyet a talaj minőségének javításához adnak hozzá, szükség esetén további tápanyagok hozzáadásával. A betakarított növények általában elveszítik a tápanyagokat, miután kihúzták őket a talajból, ezért fontos, hogy az idő előtt egészséges táplálkozással táplálják őket, hogy minőségi növényeket termeljenek.