Miért vesz az agyag több vizet fel, mint a felső talaj?

Az anyag vízszívó képessége függ az anyag áteresztőképességétől és felületétől. Egy nagyon áteresztő anyag, például a homok sok vizet enged be a vízbe, de mivel a felülete alacsony, nem fog annyi vizet felvenni. A megnövekedett talajfelület a talajban lévő agyag mennyiségétől és a talaj aggregációjától függ.

A talaj textúrája a benne található homok, iszap és agyag százalékos aránya. A textúra meghatározása a talaj finom földfrakciójából származik, amely magában foglal minden, körülbelül 1/4 hüvelyknél kisebb anyagot. Ez kizár minden anyagot, amely nagyobb, mint a nagyon durva homok. A finom földfrakciót három méretosztályra osztják, kezdve a homokkal, majd az iszappal és végül az agyaggal, amelyek a talajban levő legfinomabb anyagok. Minél finomabb a talaj textúrája, annál több vizet képes felvenni.

A talajban lévő agyag mikroszkopikus és csak néhány atom elrendezése lehet. Mivel az agyag olyan kicsi, nagy mennyiségű agyag együtt sok apró helyet hoz létre a terek között. Mivel a nagyobb talajrészecskék, például a homok szilárd, a köztük lévő tér teljes térfogata kisebb, mint az azonos mennyiségű agyagrészecskék közötti térfogata. Az agyag részecskék közötti megnövelt térköz bőséges felületet hoz létre, amelyen a vízmolekulák tapadhatnak. Óriási felületük miatt az agyagnak van a talajban az ásványi anyagok legnagyobb képessége a víz felszívására.

A talaj felszínén található a legtöbb tápanyag és szervezet. A felső talaj sok szerves anyagból áll, a bomlás különböző szakaszaiban. A szerves anyag a növények és állatok által hátrahagyott anyag. Ez magában foglalja a növények gyökereiből származó váladékokat is. A szerves anyag sok vizet képes felszívni és visszatartani, ám a termékeny talajban is csak kicsi a talajban lévő víztartó szerves anyag százalékos aránya, különösen az agyag mennyiségének összehasonlításakor a talaj. A felső talaj jellemzően nagyon áteresztő képességű, mivel a gyökerek folyamatosan átszúrják és az organizmusok, például férgek átjárják. A víz gyorsan átfolyik a felső talajon, de sokkal nagyobb mértékben felszívódik a talajban mélyebben található agyagrétegek.

A talaj azon képességét, hogy vizet tartson a gravitáció ellen, a vízmegtartó képességének nevezzük. Mivel az agyag olyan finom és térfogagységenként olyan nagy felülettel rendelkezik, hogy hatalmas mennyiségű vizet képes felszívni. A talaj felső része tartalmazhat szerves anyagot, amely felszívja a vizet, de a felszíni talajban nagyobb pórusok és lyukak vannak, mint mikroszkópos. Ha több vizet szeretne tartani, a talajnak finom anyagok szükségesek, amelyek apró tereket teremtenek a vízhez. Az agy sokkal finomabb anyag, mint a felső talaj, és így nagyobb a vízmegtartó képessége.